Rugalmasabb lesz a csődeljárás

Már csak parlamenti zárószavazásra vár az a törvényjavaslat, amely az ún. szerkezetátalakítási irányelvet (EU 2019/1023 számú irányelv) fogja átültetni a magyar jogba, várhatóan 2021. július 17-ig.

A jelenleg hatályos jogban a csődeljárás az egyetlen olyan eljárás, amely lehetőséget ad a fizetésképtelenné vált cégeknek arra, hogy szabályozott keretek között átütemezzék a tartozásaik rendezését és ezzel elkerüljék a felszámolást. A szabályok azonban túl merevek ahhoz, hogy minden olyan esetben megmenthetők legyenek a cégek, amikor ez közgazdaságilag indokolt.

A törvényjavaslat az irányelv alapján egy olyan megoldást preferál, amelyben az adós dönti el, hogy egy kötetlenebb, vagy egy kötöttebb eljárást választ.

A kötetlenebb jellegű eljárás nem nyilvános. Az adós döntheti el, hogy mely hitelezőit vonja be az eljárásba, csak a bevont hitelezőkkel köteles a szerkezetátalakítási tervről megállapodni és a fizetési haladék is csak rájuk vonatkozik. Ha az adós általános – valamennyi hitelezőre kiterjedő – fizetési haladék elrendelését kéri, akkor az eljárás nyilvánossá válik és a bíróság szerepe is bővül. Az adós a követelések végrehajtására moratóriumot kérhet a bíróságtól.

A törvényjavaslat lehetővé kívánja tenni szerkezetátalakítási szakértők bevonását is az eljárásba, akik többek között részt vesznek a szerkezetátalakítási terv elkészítésében, egyeztetnek a hitelezőkkel, vezetik a velük folytatott tárgyalásokat és felelnek a szerkezetátalakítási terv megvalósításáért, de felügyelhetik az adós napi szintű működését is.

Foto: Simon Hill

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *