Amit a meghatalmazásról tudni érdemes

Előfordulhat, hogy egy ügyet el kell intéznünk, de személyesen nem tudunk, vagy nem akarunk eljárni. Ilyenkor meghatalmazhatunk valakit, hogy helyettünk járjon el.

A meghatalmazás képviseleti jogot létesítő egyoldalú jognyilatkozat – azaz azt a meghatalmazottnak, a meghatalmazás elfogadása jeléül, nem feltétlenül kell aláírnia, – melyet ahhoz a félhez kell intézni, amellyel az adott ügyet intézni szükséges.

Bár a meghatalmazás szóban is érvényes, kivéve, ha a meghatalmazás alapján megtehető jognyilatkozatra jogszabály más alakszerűségeket például írásbeli formát ír elő, a későbbi vitákat elkerülendő a meghatalmazást tanácsos minden esetben írásba foglalni.

A meghatalmazás visszavonásig érvényes, a meghatalmazás korlátozásának és visszavonásának jogáról való lemondás semmis. A korlátozás és visszavonás harmadik személy irányában akkor hatályos, ha arról tudott vagy tudnia kellett.

A járványhelyzetben nagyobb eséllyel fordulhat elő, hogy valaki hosszabb-rövidebb ideig egyáltalán nem képes az ügyeit intézni, például karanténba kerül, vagy egy másik országban ragad, vagy ebben kockázata fennáll. Ilyen esetekben lehetőség van az ügyek egyedileg meg nem határozott körére meghatalmazást adni (ún. általános meghatalmazás). Garanciális okokból az ilyen meghatalmazás csak akkor érvényes, ha teljes bizonyító erejű magánokiratba (például ügyvéd által ellenjegyzett okiratba) vagy közokiratba foglalták, továbbá a határozatlan vagy öt évnél hosszabb időre szóló általános meghatalmazás öt év elteltével hatályát veszti.

A meghatalmazást meg kell különböztetni a megbízástól. Ez utóbbi a megbízó és a megbízott közötti szerződés, melynek alapján kell ellátni az ügyet a megbízottnak. A két jogintézmény annyiban függ össze, hogy ha meghatalmazást adunk valakinek egy ügy elintézésére, akkor az általában feltételez egy megbízási szerződést is köztünk és a meghatalmazottunk között. Érdemes a megbízást is kellő részletességgel írásba foglalni, mert vita esetén ezzel tudja mindkét fél bizonyítani, hogy pontosan mire terjedt ki a megbízás.

Végül fontos tudni, hogy vannak olyan eljárások, amelyeknél a jogszabály meghatározza, hogy ki lehet meghatalmazott. (például a peres, az ingatlan-nyilvántartási és az adóhatóság előtti eljárásokban)

Foto: Mediamodifier

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *